Tőzsde diákoknak és diákkedvezmény
Üzenetek címkézve Pénzmennyiség
Hogyan befolyásolta a pénzmennyiség a piacokat
nov. 3.
Az előző anyagunkban írtunk az egyik legfontosabb összefüggésről, amely a pénzmennyiség és a tőzsdei árfolyamok között van.
Egy tőzsdejáték alakulásában és valós piac példákkal is illusztráltuk nézzük meg, hogy mi valósult meg ebből.
Mik voltak a tények:
Az MNB-re vonatkozó kérdés már eldőlt, de csak november elsején zárult, míg az árfolyam kérdések nem dőltek, de október 29-én zárultak.
Mi volt a pénzmennyiség szerpe a z árfolyamokban:
Azt mondtuk, hogy az elején október 29-ig az MNB kérdés alulértékelt lesz, mert kell a pénz a nagyobb hozammal kecsektető piacokra és utána meg túlértékelt lesz, mert túl sok pénz szabadul fel, amit nem tudnak az emberek mire költeni.
Mi történt a piacokon:
Október 29-ig 93-95% között mozgott a kérdés, de úgy, hogy mondhatni csökkent az árfolyam. Ami ellentmond minden piaci hatékonyságnak, hiszen minél közelebb van a lejárat ideje, annál többet kéne érnie egy biztos eseménynek. De a szemléltetett pénzmennyiség kérdés miatt a valóság pont fordított lett.
Majd október 29 után 99.11%-ra, amikor ugye felszabadult a pénz. De innen megint csökkenni kezdet, ami szintén ellentmondás, mert növekednie kellene az előbbi érvek miatt. Ez csak úgy lehetséges, hogy tényleg felülértékelté vált a nagy pénzmennyiség hatására.
Tehát az előre megjósolt folyamatok valóban úgy alakultak.
Pénzmennyiség és a tőzsdei árfolyam
okt. 25.
Az egyik legerősebb tőzsdei összefüggés a pénzmennyiség kapcsán adódik mégis talán kevesen ismerik és használják. Egy konkrét alkalmazás szempontjából szeretnénk bemutatni a Hírbróker tőzsdejáték kapcsán.
Jelenleg 10 kérdés fut a Tanulj Meg Játszva Tőzsdézni témakörben és ebből néhány hamarabb néhány később fog lezárulni.
Például az árfolyamra vonatkozó kérdés már szerdán lezárul, míg az alapkamatra vonatkozó részvény csak 5 nappal később fog. Az MNB alapkamatra vonatkozó kérdés szinte biztosan igaz.
Mi várható?
Azok a kérdések jóval nagyobb hozammal kecsegtetnek, amelyek hamarabb zárulnak és egyből utána meg is kapják a pénzüket. Tehát az ott elért hozamot még mindig visszafektethetik az MNB kérdésbe.
Tehát várhatóan annak ellenére, hogy az MNB kérdés már biztos, nem abba fektetik a pénzüket, hanem egy magasabb és gyorsabb megtérülésbe mondjuk az árfolyamok kapcsán. Ennek következményében a következő néhány napban az MNB kérdést nem valós értékén fogják kezelni, hanem az elején alul becsülik, majd felül.
A lényeg, hogy nagyon sokat számít, hogy hol van jó helye a pénznek, illetve mennyire sok pénz van a piacon.
Pontosan mi is történik akkor?
Az MNB kérdésének ára bár normális esetben magasnak kellene lennie, alulértékelt marad, mert jobb hozam mellett be lehet fektetni (mivel más gyorsabban eldől), de miután ezek megtörténtek és mindenki realizálja a hozamot már az MNB kérdésbe lesz jó fektetni a pénzt, mivel az fog hamar eldőlni ráadásul szinte biztos hozamot hoz.
Tehát az MNB kérdés árfolyamát egyáltalán nem a róla ismert tények fogják alakítani (azaz a fundamentumok), hanem hogy a pénznek, hol van jó helye és mire mennyi pénz jut éppen.
Ez hogyan működik az éles tőzsdéken?
Az árfolyamokat nagyban befolyásolja a pénzmennyiség. Ha sok pénz van, akkor az árfolyamok felemelkednek, mivel érdemes valamibe befektetni és van rá pénz. Ha kevés pénz van, akkor épp fordítva működik.
A pénzmennyiséget sok más között leginkább a központi bankok alapkamatai határozzák meg (FED, MNB…). Tehát, ha alacsony, akkor sok pénz van a piacon és felfelé mennek az árak, ha magas fordítva.
Tehát sok esetben nem a vállalatok, tőkepiacok mögötti teljesítmény magyarázza a piacok emelkedését vagy csökkenését, hanem a mögöttes pénzmennyiségi folyamatok. Például sok vélemény szerint a 2009 tavaszától 2010-ig tartó nagy növekedés sem a gazdasági helyzet ilyen szintű javulását jelenti, hanem csak nagy volt a pénzmennyiség a piacon és még mindig ez volt az egyik legjobb helye a pénznek.